Míg Vivaldinál még az esőcseppek kopogását is hallani az ablakon, addig Haydn zenéjében a napfelkeltében gyönyörködhetünk.

Míg Vivaldinál még az esőcseppek kopogását is hallani az ablakon, addig Haydn zenéjében a napfelkeltében gyönyörködhetünk.

1761-re tehető „ A nap szakai” című szimfóniaciklusa , ezek közül a legismertebb „ Le Matin” /A reggel/ amely szinte naív zenefestése a természet ébredésének.

Haydn az 1700 évek végefelé Angliábab járt, ott tartózkodás alatt Händel számos művét hallgathatta meg, amely kétségkívül hatással volt rá. Két szövegkönyvvel tért vissza Bécsbe, melyet eredetileg Händelnek ajánlottak fel, de ő visszautasította, mert nem illettek az ő barokkos stílusába. Haydn viszont éppen ezért figyelt fel rájuk. Mind a két művet a bécsi zenei élet egyik vezető alakja Gottfried van Swieten németre fordította.  Az egyikből született  „ A Teremtés” című oratóriuma, melyet 1798-ban Bécsben mutattak be, a második téma megírását sokig halogatta, de végül engedett a rábeszélésnek.

A mű komponálása közben Haydn ezt írja egy levelében: „Teremtésem " általános … sikere arra buzdította 69 éves fejemet, hogy még az "Évszakokat" is föl merjem dolgozni Tompson után! Itt nagyon elégedettek ezzel a fáradságos munkámmal. Ha külföldön is ugyanilyen szerencsém lenne, akkor talán, ha erőm engedné, még valamire vállalkoznék, és azután, Mindenhatóm örökkévalóságában megköszönném a nekem adott kegyelmet…”.

Az ősbemutató 1801 áprilisában volt a bécsi Schwarzenberg-palotában, majd ezt követően  egy hónap múlva, Mária Terézia Karolina császárné kívánságára a Burgban is bemutatták, érdekesség, hogy a szoprán szólamot maga a császárné énekelte, Haydn szerint „sok ízléssel és kifejezéssel, de fölöttébb kevés hanggal”.

Az oratórium az egyes évszakoknak megfelelő természeti képek ábrázolásából és a falusi életből jelenetek sorozatából áll. Zenéje ennek megfelelően népies alapokon nyugszik, a földműves ember életkörülményeit, a mindennapi életét állítja elénk: a munkát és a mulatságot.

1792 ben Haydn  tanítványává fogadja Ludwig van Beethovent.  Beethoven nyolc garas néveleges tandíjat fizetett. Élvezte és nagyobb hasznát is látta mestere komponálással kapcsolatos előadásainak, valamint a zenei életről és a karrier építésről szóló fejtegetéseinek. Beethoven akaratos és bizalmatlan volt, ez sokszor megnehezítette Haydn dolgát. Végül mindkét fél csalódott egy kicsit a másikban, Haydn felismerte Beethoven tehetségét, de  útjaik szétválnak .

folyt.köv.