Shakespeare témája a zenei világot is megihlette….

előző rész itt

Shakespeare témája a zenei világot is megihlette….

előző rész itt

Az operák közül a legkorábbi 1776-ból Georg Anton Benda Romeo und Julie című műve, mely a cselekmény egy részét elhagyja, és boldog véggel zárul.

1897-ben mutatták be a párizsi Théâtre Lyrique-ben Guonod  Rómeó és Júlia című 5 felvonásos operáját. 1841-ben Bellininek írt szövegkönyvet használva  már készített vázlatot az operához. A partitúra elkészülte után azonban újabb nehézségek támadtak, a színház igazgatója dialógusokat, és balett betétet kért a szerzőtől, aki természetesen ebből semmit nem teljesített. Még az  ősbemutató előtt két zongora kivonata jelent meg az operának, de ezek egyike sem egyezett a végleges, színre vitt változattal.

Bellini következő szerződése Velencéből érkezett. La Fenice kérte fel, hogy írjon egy operát a karneváli szezonra. Az idő rövidsége miatt, mindössze egy hónap alatt kellett megkomponálnia a zenét. Mivel szövegkönyv sem állt a rendelkezésére, engedélyt kért Romanitól, annak öt évvel korábban elkészült, Rómeó és Júlia történetét feldolgozó librettójának felhasználására.  A bemutató 1830-ban volt amely hatalmas sikert aratott, de az elkészült műnek nem sok köze volt Shakespeare darabjához.

1839-ben a Conservatoire versenyén mutatták be Shakespeare szellemében megzenésített költeményt Berlioz  Rómeó és Júlia című szimfóniáját. A szörnyű interpretáció és a partitúra merészségei együttesen okozták a mű sikertelenségét.

Csajkovszkij  Balakirev tanácsára Shakespeare drámáit kezdi tanulmányozni, és 1870 októberében elkészül a Rómeó és Júlia nyitányfantázia. Melyet a következő évben Nyikolaj Rubinstejn vezényletével ismer meg a moszkvai közönség. Az udvarias tetszésnyilvánítás nem elégítette ki a zeneszerzőt. A mű csakhamar Európa-szerte ismertté vált, amiben nagy szerep jutott a művet megjelentető Boté und Bock kiadócégnek. A korra jellemző módon a kiadó nem fizetett a zeneszerzőnek, sőt követelte Csajkovszkijtól a 35 tallért  kitevő nyomdaköltség megtérítését. A nyitányfantázia egyben azonos a balett zenéjével is. Csajkovszkij ugyanazt a zenei témát alkalmazta a bál- és az erkély-jelenetben, Júlia hálószobájában és a kriptában is, ezt az elrendezést később többen is követték, többek között Nino Rota az 1968-as filmjében.

Prokofjev Rómeó és Júlia táncjátékát 1935-ben komponálta,  a „Balsoj” együttesének szánta, a zeneműből még a bemutató előtt két, a tragédia cselekményét hűen követő 7-7 részből álló hangversenyszvittet állított össze, aminek első felét 1936-ban, Moszkvában mutatta be, a másodikat 1937-ben, Leningrádban. A premier közönsége vegyes fogadtatásban részesítette Prokofjev balettzenéjét, de azt sem lehet mondani, hogy megbukott volna. Az idő azonban rácáfolt a korabeli nézőkre, a Rómeó és Júlia máig a legtöbbször felújított műve.

Folyt köv.