A párizsi sanzon kihatással voltak az itthoni művészeti életre.....

A párizsi sanzon kihatással voltak az itthoni művészeti életre.....

Elsők között említeném: Mezei Máriát

aki 1939 nyarán színészi meghallgatáson vesz részt Párizsban, ösztöndíjat nyer el. Ám a világháború lezárja a határokat, nem mehet Párizsba.

1945 előtt azzal vádolták, hogy "zsidóbarát", a fordulat éve után meg "polgári kacattá" nyilvánították az illetékesek. Kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. Éjszakánként - pénzkereset végett - bárokban énekelt sanzonokat (a szintén margóra helyezett Cziffra György zongoraművész kísérte), s éjféltájban Ady istenes verseit szavalta, zsoltárokat énekelt a füstös félhomályban.

Az akkori kultúrpolitika azonban sem a franciás, sem a zsoltáros Mezeire nem tartott igényt. Megváltás, amikor 1949-ben az Operettszínházba kerülhetett, aztán innen is mennie kellett: a Vidám Színpad következett. Megpróbálta túlélni a színészi tetszhalált: barátai, Tamási Áron és Lajtha László 1952-ben erdélyi népdalokból parányi színpadi jelenetet szerkesztettek számára. A Bujdosó lány című magánszámot a cenzúra kilenc alkalom után betiltotta, mondván, "Miért nem szovjet dalokat népszerűsít a művésznő?"

Piafként már a 250. előadás fölött jár, és addig játssza a francia csalogányt, Vári Éva amíg van rá érdeklődő – vagyis az est még sokáig lesz műsoron. A Pécsről tizenkét éve Budapestre, így nagyobb reflektorfénybe költözött színésznő idén kapta meg a Kossuth-díjat, és nemcsak ezért a zenés összeállításért.

A Pécsi Harmadik Színház előadásában láthatjuk:

Piaf két arca - sanzonok és pillanatok Edith Piaf életéből.

Edith Piaf ellentmondásos személyisége, őszinte kitárulkozása a színpadon, és zsarnoki "diktatúrája" a magánéletében - eme ambivalencia köré épülnek a monológok, dialógusok a sanzonokkal, melyek a mindig tépelődő, öregedő művész utolsó fellépése előtt önnön lelkében lejátszódnak.
A sanzonok eredeti hangnemben és francia nyelven szólalnak meg, zongora és gitár kísérettel.

A Megasztár különdíjasa, Bonyár Judit testesíti meg Piaf színpadi énjét, akit az éneklés éltet, Bacskó Tünde pedig a sárból felemelkedő nő, aki utolsó fellépése előtt visszaemlékszik mindarra, amit - a dal szerint - nem bánt meg.

Kútvölgyi Erzsébet és Hernádi Judit remek alakításában mutatta be a Vígszínház Pataki Éva: Edith és Marlene című darabját. Mely Edith Piaf, és Marlene Dietrich a két világsztár, két óriási személyiség találkozását, életük és karrierjük néhány ponton való érintkezését, összekapcsolódását láthatjuk. / szerettem volna ide is egy bejátszást tenni, de nem találtam semmit/