Ki nem ismerné Shakespeare Rómeó és Júlia című művét....

Ki nem ismerné Shakespeare Rómeó és Júlia című művét....

Anyagot kerestem, illetve szedegettem össze a morzsákat a következő sorozatomhoz. Így bukkantam rá a következő részletre:

Ki nem ismerné Shakespeare Rómeó és Júlia című művét, és az imént látott, Franco Zeffirelli 1968-as filmjét. Ekkor jött az ötlet, hogy egy kicsit utána olvassak, hányan is dolgozták fel e témát, és milyen módón adták a tudtunkra, hogy létezik az örök szerelem.

Már az ókorban is léteztek tragikus szerelmi történetek, melyekből a Rómeó és Júlia is merített. Az egyik ilyen Püramusz és Thiszbé története, melyet Ovidius jegyzett le Metamorphoses című művében. A Rómeó és Júlia első ismert verzióját Masuccio Salernitano írta, mely 1476-ban jelent meg. De foglalkozott még a témával  Luigi da Porto 1530-ban megjelent műve, majd 1554-ben Matteo Bandello  adta ki a Giulietta e Romeo történetét. Pierre Boaistuau 1559-ben franciára fordította a történetet, melyet 1562-ben Arthur Brooke meg angolra. Shakespeare az olasz mesén alapuló,  Brooke verse alapján írta meg a tragédiát, de színesebben, bővebben adja át, nagy figyelmet fordítva a szereplőkre, és a mellékszereplőkre.

Az irodalomtörténészek véleménye megoszlik a sors szerepéről, nem tudtak megegyezni abban, hogy a szereplőknek valóban sorsuk-e a halál, vagy csak az események szerencsétlen alakulása, vagyis a véletlenek miatt végződik a történet úgy, ahogy. Ez a mű az angol reneszánsz első olyan tragédiája, amelynek középpontjában a szerelem áll: az új típusú testi-lelki viszony, a hitvesi szerelem eddig ismeretlen szenvedélye, amelynek alapja a kölcsönös vonzalmon alapuló szabad párválasztás. A fiatalok akaratlanul is szembekerülnek a régi feudális erkölcsökkel, s önkénytelenül is a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hősei lesznek.

„Két nagy család élt a szép Veronába,
Ez lesz a szín, utunk ide vezet.
Vak gyűlölettel harcoltak hiába
S polgárvér fertezett polgárkezet
Vad ágyékukból két baljós szerelmes
Rossz csillagok világán fakadott
És a szülők, hogy gyermekük is elvesz,
Elföldelik az ősi haragot.
Szörnyű szerelmüket, mely bírhatatlan,
Szülők tusáját, mely sosem apad,
Csak amikor már sarjuk föld alatt van:
Ezt mondja el a két órás darab.
Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz
És ami csonka itten, az egész lesz.”

Shakespeare a teljes művön végigvonultatja a fény és a sötétség kontrasztját, a jó és a rossz szembenállását, kizárva az időt.  Így egy időtlen álomvilágot hoz létre, ahol nem kell szembenézni a valósággal.  A mű nem követi a dráma szabályait, a tragédia a véletlen folytán következik be. Az első ismert kritikát Samuel Pepys írta, 1662-ben, és a legrosszabb darabnak nevezte, amit életében látott. John Dryden költő tíz évvel később pozitívan vélekedett a műről, különösen Mercutio alakjáról.

Shakespeare London vezető drámaírója volt. Az első előadást valószínűleg a The Theatre színházban vitték színpadra, ahol a korra jellemzően a női szerepet is férfi alakította, így Júliáét is.

A Rómeó és Júlia volt az első Shakespeare-darab, melyet Anglián kívül is játszani kezdtek, 1604-ben Nördlingen-ben vittek színpadra egy egyszerűsített, lerövidített változatot.

A világ minden pontján bemutatták a színházak, így a tengerentúlon is hódított, az első észak-amerikai bemutató egy amatőr társulaté volt 1730-ban.

Magyarországon a  színpadi bemutatója 1793 márciusában, Budán volt, ahol polgári szomorújáték formájában adták elő, és Kun Szabó Sándor németből való fordítását használták. 1831-ben az Akadémia felvette a fordításra javasolt művek listájára. Az első teljes fordítás, Náray munkája, 1839-ben jelent meg, de fordított a műből részleteket Petőfi, Arany, Vörösmarty, míg a 20. században teljes fordítást  Kosztolányi, és Mészöly Dezső végzett.

Latinovits  Zoltán és  Ruttkai Éva neve összefonódik a Rómeó és Júliával, ahogy a dajkát megszemélyesítő Dajka Margité is. Sajnos nem találtam semmit tőlük az említett műből, és nekem is bakelit lemezen van meg, de ez a két felvétel bepillantást enged a „kulisszák” mögé.

Shakespeare témája a zenei világot is megihlette….

Folyt köv.