A magyar tánc sok színű, a történelem során népek jöttek, és mentek, itt hagyva kultúrájuk, és népszokásaik egy - egy „darabját”. Így csak szemezgetni tudok e hatalmas anyagból.
A magyar tánc sok színű, a történelem során népek jöttek, és mentek, itt hagyva kultúrájuk, és népszokásaik egy - egy „darabját”. Így csak szemezgetni tudok e hatalmas anyagból.
A magyar néptánc történet legkorábbi időszakára a szent helyeken való táncolás volt a jellemző, melynek bizonyítékául olyan zsinati határozatok szolgálnak, melyek a templom és temetőkerti táncolást, illetve a különböző szertartások alatti vigadozást tiltották. Ezek szinte pogány rítusoknak számítottak.
Az Anjou-királyok és főként Zsigmond uralkodása alatt Magyarországon is kialakult a nyugati udvarokhoz hasonló fényes udvartartás. Szinte egymást érték a pompás ünnepségekre, lovagi tornákra, táncokra alkalmat adó családi események.
Magyar vonatkozása miatt említésre méltó a runkelsteini freskók ábrázolása, ahol Nagy Lajos édesanyja, Erzsébet királyné vonulós táncot jár Menyhért bajor herceggel és udvarának tagjaival. E tánc a lassú lépéseket használó, népszerű vonulós tánc (Tanz, Hofetanc, Basse danse). Ezekhez hasonló táncokat járhattak a Zsigmond király 1387. évi koronázását követő ünnepségen, és az európai lovagok 1396-os nagy budai seregszemléjén.
A magyar táncok kiforrásának ideje a 16. századra tehető. A Palotást királyi és fejedelmi udvarokban is táncolták. A Palotás a 18. és 19. században élte fénykorát. Ünnepélyes tartású társastánc hangulata derűs, lovagias. Elnevezését a várak, kastélyok dísztermeiről (palota) nyerte.
Az új hangszerek, új zene és új szellem ösztönözte a magyar nemességet, hogy kialakítsák saját előkelő táncukat. Rózsavölgyi Márk (1789-1848) magyar zeneszerző komponálta a legrégibb csárdást 1835-ben. Bár a csárdás eredetileg paraszt, tánc a nemesség körében népszerűvé vált. Az első magyar páros tánc is Rózsavölgyi nevéhez fűződik: a “körmagyar” az 1840-es években jött divatba. A Palotás részben a verbunkoson és a friss pároson alapszik, és így a férfias magyar virtus is érvényesül, de végül előkelő kifinomult tánccá fejlõdőtt az Andalgóval. A vonulás jellegű lengyel polonézhoz hasonló lépésekkel lejtett, ma ismert palotás koreográfiáját azonban csak 1860-ban állította össze Tóth Samu táncmester; egész pontosan egy nagy bál nyitó táncának szánva. Sokáig ez is maradt a farsangi vigalmak megnyitója.
Az elnyomás éveiben a magyarság és a hazafiság melletti tüntetésnek tekintették; a kiegyezés után pedig a hagyomány iránti tisztelet diktálta, hogy ezzel kezdődjön minden jelentősebb bál.
A 18. század második felében , a magisztrátusok nyugat-európai mintára sok helyen saját zenekarokat tartottak fenn, akiknek a toronyzenélés, s az egyházzene mellett a tánchoz való muzsikálás is kötelességük volt. A városok táncéletének korlátok közé szorításáról, a táncos kedv túlcsordulásának megakadályozásáról számtalan szabályrendelet szól.:
Kecskemét városa pl. 1773-ban kimondotta, hogy "Minden csapszékből a muzsikusok vasárnap és ünnepeken tíz órakor és minden asszonyok is hazatakarodjanak, 12 korbács büntetése alatt. Köznapokon penig sem muzsikusok, sem asszonyok takarodó harangozás után csapszékeken ne találtassanak hasonló büntetés alatt.”
A városi táncélet különleges színfoltját jelentette a diákszínjátszás. A szombathelyi diákok 1791-ben juhásztánccal fejezték be pásztorjátékukat. Csokonai Vitéz Mihály Cultura című vígjátékának betétjeként a csurgói diákok 1793-ban kanásztáncot adtak elő.
A kor paraszti tánchagyományáról már a korábbinál több forrás áll rendelkezésünkre. Különösen érdekesek közöttük a külföldi utazók följegyzései. A francia királyi manufaktúra igazgatója például, a Balaton környékén, egy falusi mulatságot figyelt meg az 1740-es években: "Az udvarban 30-40 fiatal lányt láttam, a fogadó nagytermében, ahová beléptem, ugyanannyi férfi iszogatott. Hamarosan megszólaltak a hegedűk, mindegyik kiment, és egy lánnyal tért vissza. A teremben nem lehetett egymást hallani, olyan nagyon ugráltak a lányok és a legények; mindenféle figurákat csináltak, amelyek egyaránt kellemes és nevetséges látványt nyújtottak, a fiúk hirtelen megragadták a lányokat a derekuknál; ezzel egyidőben elrugaszkodtak a földtől és két ugrással átugrották a padokat és az asztalokat, még néhány fordulatot tettek anélkül; hogy elengedték volna őket; amikor szétváltak, a legények a kezükkel ütötték a csizmájukat, és a lábukkal verték a taktust; nagyon kellemesen hangzott. A táncuk több mint egy fél óráig tartott anélkül, hogy ugyanazt a figurát megismételték volna. Nem tudtam, hogy miben gyönyörködjem jobban, az erejükben, fürgeségükben vagy a pontosságban, amellyel a ritmust ütötték. Még jobban meglepett az a sietség, ahogy a lányok kimenekültek az udvarba, mihelyt elhallgattak a hangszerek. A legények újra kezdték az ivást és egy félóra múlva a tánc elölről kezdődött; a mulatság csak éjjel fejeződött be.
A lassú férfitáncot a 18. század utolsó harmadától egyre inkább verbunkként emlegették a források. Divatja a 19. század első harmadáig tartott. Szerepét ekkor a táncéletben a lassú és friss párosból kialakított új divattánc, a csárdás vette át.
A huszárezredek létrehozása (17. század vége) s az állandó hadsereg fölállítása (1715) után rendszeres gyakorlattá vált a katonai verbuválás, amelynek a tánc is szerves része volt.
A korabeli hazai és külföldi közfelfogás szerint a verbunk tánc és kísérőzenéje a 18. századi katonafogadás zenés-táncos gyakorlatából származik, amelyet az osztrák hadseregben használt terminológia szerint "Werbung"-nak neveztek. Ez a fajta származtatás - a katonanemzet ideálja, az ázsiai származás, a szilajság, féktelenség, méltóság - felelt meg legjobban annak a képnek, amelyet elsősorban a rendi hagyományokat leginkább őrző köznemesség a magyarságról ki akart alakítani önmaga és a világ számára.
Bónusz : és Ön mit tud
forrás: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/4-404.html
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:WNIlaNfgoqoJ:www.heliconsociety.com/html/palotas1.html+palot%C3%A1s+t%C3%A1nc&cd=51&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
http://vmek.oszk.hu/01900/01948/html/index4.html
http://mek.niif.hu/01900/01902/html/index14.html#a3
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
34417 2010.08.16. 12:12:17
13709 2010.08.16. 21:19:07
13066 2010.08.16. 22:11:18