Polonéz - Polka - Mazurka

Polonéz - Polka - Mazurka

A Polonéz lengyel eredetű, a tánc őse a 18. századi taniec polski (lengyel tánc), amelynek formája fokozatosan alakult ki. A tánc lengyel neve minden bizonnyal a francia  polonaise kifejezésből származik, amely a 17. században jelent meg, és Angliában is elterjedt volt. A lengyel “polonéza” kifejezés a 18. század folyamán lassan kiszorította a korábbi “lengyel tánc” elnevezést. A legkorábbi eredeti lengyel zenei forrás valószínűleg Joseph Sychra 62 polonézét tartalmazó kéziratgyűjtemény 1772-ből.

Kezdetben még csak énekkel kísérték a táncot, azonban ahogy egyre nőtt ezen táncok népszerűsége a “magasabb” státuszú emberek körében, már  zenészek kísérték az udvari táncmulatságokat. Az udvari polonéz dallamát a fogadóterem galériáján elhelyezkedő zenekar játszotta, miközben alattuk a díszbe öltözött sokadalom a bevonulótáncot járta. A tánc ebben a formában vált a lengyel nemzeti szellemiség legnemesebb megtestesítőjévé, az idők folyamán pedig Európa leglátványosabb lengyel táncává.

A lengyel néptánc legkorábbi dallamait Oskar Kolberg (1814 -1890) gyűjtötte össze a 19. században.

A POLKA (cseh nyelven "lengyel tánc") 1830 táján Prágában feltűnt és Európa-szerte hamar divatossá vált cseh körtánc. Elnevezését az akkoriban elnyomott lengyel nép iránti szolidaritásból kapta. Gyors, 2/4-es ütemmértékű páros tánc. Ritmusának jellegzetessége az első három nyolcadhangot követő kis szünet. Táncban három gyors lépést egy szökkenés követi. Számos változata van, mint például - kreutzpolka, hapszpolka, tapsipolka stb. A polka és a vele rokon karakterű páros táncok jelentős szerepet játszottak a közép-európai paraszti tánckultúra átalakulásában, a viszonylag egységes polgárosult táncstílus kialakításában.

A Mazurka elnevezés a lengyel Mazóvia terület nevéből ered.

Az 1697-1763 között fennálló szász-lengyel perszonálunió elősegítette, hogy a szászok megismerjék a lengyel táncokat. Ezek a táncok nagyon leegyszerűsített változatban élnek a parasztság körében.

1840-ben újra Németországba került a mazurka, mégpedig Párizsból, ahol a városi polgárság társastánca volt. Gyorsan elterjedt városban és vidéken egyaránt. Az akkori politikai háttérben a lengyelek éppen szabadságukért küzdöttek. A “Varsovienne” körülbelül ugyanebben az időben terjedt el.

A mazurka a 19. század vége felé bukkant föl az alpesi zenészek kottáiban, és 1900-tól lett gyakori.

Remélem nem baj, hogy idecsempészem Chopint pihentetőül: